Harmóniában a
természettel
Élje meg életét természetesen! Készülj a téli arcápolásra a VeraNaturával! Női csoport 3. alkalom március 24-én Budapesten!

A belső nyugalom és a lehetőségek sokasága

Kategória: Lelkünk titkai
Írta: Sophia  |  

Mi az, ami nekünk jó? Hogy találjuk meg azt, ami nekünk szól? Milyen reformok illenek bele világképünkben? Mit jelent számunkra az „egészséges életmód”? Az első és legfontosabb az, hogy ismerjük meg magunkat, és azt, amit nekünk jelent a nyugalom, és az „EGÉSZ-ség”. Amiben önmagunk vagyunk, és amitől töltődni tudunk.

Ha ezt megtaláljuk, és tudjuk is alkalmazni, a környezet, a média ránk zúdíthatja a maga információ áradatát, presszionálhat minket a reform életmóddal, az ezoterikus és spirituális tanodákban tanított, egészségesnek vallott technikák, és a „légy önmagad” vagy „nézz befelé” szlogenek átláthatatlan rengetege szempontjából is, minket már nem fog kizökkenteni. Valljuk meg őszintén, nem egyszerű megtalálni azt, ami igazán nekünk való, és függetleníteni magunkat a kívülről jövő, sokszor nagyon is manipulatív hatásoktól.

A „rohanó világ” struktúrája mellett óriási teret kezdett elnyerni az ezzel szembemenő ágazatok rendszere, melyek hirdetik az élhetőbb és egészségesebb életet. Mert valahogy egyre többen érzik már, hogy kell valami "más", mert ez így "nem jó". Technikák sora fejti ki pozitív hatásmechanizmusait, és a szemléletváltás szükségességét (legyen szó itt táplálkozás, mozgás, munkához fűződő viszony, betegségkezelés vagy testi-lelki egészségfenntartás), ami vagy nyitott fülekre talál, vagy nagy ellenállást vált ki. Belekerülünk egy információ- áramlatba, aztán azon vesszük észre magunkat, hogy most vesztünk el igazán, mert nem tudjuk, hogy mit is „kellene” csinálnunk, mi jó nekünk, és mi az igaz? Miért is van ez? Miért váltanak ki ellenállást annyi emberből a hallott reformok?

Egyrészt (ez az egyszerűbb), divat lett foglalkozni magunkkal. Aminek mindenképp van jótékony hatása, mert tudatosít rengeteg mindent, ám sokaknál nagy zavart is kelt. Amit divatból kezdünk el követni, az általában rövid életű lesz, mert nincsen igazi alapja. Felveszünk néhány dolgot, mint egy új ruhát, aztán mikor már nem annyira érdekes, vagy aktuális, félredobjuk.. Rövidtávon, és felületesen magunkra vett szemléletmód, vagy reform a stílusából adódóan, nem fog tudni mélyre gyökerezni bennünk, és így nem is várhatjuk el tőle, hogy jelentős változásokat idézzen elő életünkben. Kicsit megmozdít, aztán visszatérünk a megszokotthoz, amit amúgy is egyszerűbb működtetni.

Másrészt: tényleg sok az információ, és nehéz megtalálni, ami nekünk szól. Ehhez bizony sokszor nem kevés kitartás kell. Különben visszatérünk az előző tézishez, és csak belekóstolunk valamibe. Megállapítjuk, hogy ez milyen jó nekünk, aztán nem visszük tovább. Hamvában elhal a kísérlet a változás felé. Sőt, sokszor fennáll az esélye, hogy a végén pont hogy elfordít attól a céltól, amiért elkezdünk ismerkedni valami újjal. Megijedhetünk az újtól, attól, hogy a dolgok lehetnek másképp, és érezhetjük jól is magunkat. Sokszor egy betegség, vagy egy fájdalom az, ami megindít minket, hogy keressünk más lehetőséget, mint amit eddig tapasztaltunk, vagy ami „megszokott a társadalomban”. Aztán ha az akut probléma elült, visszatérünk a régi rendhez.

Visszatérve első kérdésünkhöz: miért veszünk el az elméletileg sok jó, vagy annak hirdetett dolog között? Mert hosszútávon nem tudjuk beilleszteni a napjainkba az újat, míg a régit nem oldottuk fel! Így jöhetnek szembe az új impulzusok is, de azok pont olyan mértékben fognak tudni segíteni nekünk, vagy változást elérni, mint amire mi készen állunk, amit mi beengedünk az életünkbe. Amit úgy érzünk, társadalmilag, családilag megengedhetünk magunknak. Kapkodhatunk egyik dologtól a másikig, de amíg nincs benne nyugalom, a magabiztos tudás, addig várhatóan ellen fogunk állni neki. Akkor találjuk meg, amit keresünk, ha össze tudjuk egyeztetni hitrendszereinkkel. És van elég erőnk, hogy változtatni merjünk! Ahogy mondtam, kitartás, elszántság kell ahhoz, hogy érdemi reformokat hozzunk életünkben.

Ki akarunk a társadalom mókuskerekéből szakadni, de mégis csak egy újabb zsákutcába kerülünk. Az átállás nem azt jelenti, hogy el kell dobnunk azt, amit eddig képviseltünk! Ez szerintem téveszme. Mindenkinek a saját egyénisége szerint kell összeraknia azt, amiben jól érzi magát. Persze ez még nem jelenti azt, hogy a diétából kihúzzuk a „szénhidrátot nem enni” sort, mert nekünk az nem kényelmes… Amiből ki akarunk lépni, azt ugyanolyan szeretettel kell körbevenni, mint amit a jó dolgoknak szentelünk: ez fura, de mivel a részünk, ezért megsimogatnunk kell, nem hárítani, így máris enyhül a hozzá fűződő negatív érzés. Érdemes lépésenként beiktatni új dolgokat, és ha már hosszútávon (3hónapnál tovább) tudjuk működtetni, és már nem kell figyelnünk rá, hanem részünkké vált, működik „magától”, akkor jöhet valami új impulzus. Nem érdemes még több infót begyűjteni, még több technikát megismerni, mert ez csak a ló túlsó oldala lesz, ami végül megzavarhat.

Ha figyelmesek vagyunk a saját (!) működésünkre, és nem a kínálkozó lehetőségek tárházának hatalmába kerítő csapdájába esünk bele, akkor megérezzük, hogy mi az igaz, és mi kell nekünk. A változásaink nem csak belső folyamatok, hanem a külvilágra is hatnak. Ráadásul instant, gyors módszer nincs, ne higgyünk nekik! Olyan dolgokat, amik nekünk nem komfortosak, vagy kicsit is disszonanciát, kérdések halmazát váltja ki belőlünk, arra ne fecséreljük energiáinkat, mert eltérít, és nem lesz hosszú távon megoldás, várhatóan valami bibi van benne.

Ne akarjunk mindent, és főként ne egyszerre! Legyünk magunkhoz türelemmel. Amit viszont kitűzünk célul, azért merjünk küzdeni, mert a megszokottságok vissza tudnak rántani. Ám, ha már megtapasztaltunk valami jobbat, mint korábban, nem fogjuk kívánni a régi szűk cipőt, és ebből erőt tudunk meríteni!

 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Vágyaink és változásaink

2014. augusztus 29.

Tudod-e már, mire vágysz igazán? Felismerted-e, hogy nemcsak a fizikális javakról szól az élet, hanem a belső békédről is? A lelked kívánságairól, s nem a testi kényelemről?

Belső folyamataink

2014. október 08.

Tárd ki Szíved, és éld meg a Boldogságot!                                            

Nem könnyű, ugye?

Pedig azt mondják, nincs ebben semmi nehézség. Akkor miért van mégis az, hogy mindig hiányzik valami?

Az őszi táj, mint belső alakulásaink színtere

2014. október 28.

„Itt van az ősz, itt van újra...”, írja Petőfi Sándor ismert versében, és őszintén hasonló érzések fognak el a gyönyörű, sokszínű fák, a hulló levelek hatására, az egész lényemet átjáró változás csodálatosságával. Elérkezett tehát az ősz, s ezzel a természet hívása.

"Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra..."
Weöres Sándor