Harmóniában a
természettel
Élje meg életét természetesen! Karácsonyi rendelések december 19-ig!

Rendezvények

Termékeinkről mondták

Nagyon kedvelem ezt az új illatot. Jól kenhető, kellemes illatú. Hatékony.
Holisztikus Hétfő kedvezményes szállítás VeraNatura natúrkozmetikumok Aromaterapeuták Magyarországi Egyesülete Mamami fórum 100% elégedettségi garancia Holisztikus Élet facebook oldal

Farsang farka, hamvazószerda és torkos csütörtök

Kategória: Népi hagyományok
Írta: Verona  |  2015. február 20.

A hagyományos farsangi időszak Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart. Míg a farsanghoz a keresztény ünnepkörben nem kötődik jelentős vallási ünnep, inkább a gazdag néphagyományokra épül, addig a farsangi mulatságok végét jelentő „karnevál” lezárása után kezdődik meg a a keresztény egyház legfontosabb ünnepére való felkészülés, ami a húsvét és az előtte lévő 40 napos böjti időszak.
A farsangi időszak csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”, vagy „farsangháromnapok”. Az igazi farsangi karneválok ideje ezekre az ünnepkört záró napokra esik: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyó keddre. A nagy mulatságok valójában télbúcsúztatók is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vígadalom. A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja, a farsangtemetés időpontja. Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

A „húshagyó” elnevezés az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása, amit a latin carnem levare „húst elhagyni” kifejezésből származtatnak. A farsangoló nép tréfás olvasata ebből született: Carne, vale! – „Hús, ég veled!”. A húshagyókedd sokféle néven ismert; szerte Vasban, Zalában „húshagyat”, tréfás székely szóval „csonthagyat”, mert csak a csontot hagyják meg a húsból, vagy Baranyában „mazdaghagyókedd”, mert ezután semmi élelem nem lóg a madzagon. A húshagyó keddet, mint a vidámság alkalmát sok helyen gyakorolják a reformátusok is. Nem ismeretlenek a húshagyó keddi bálok sem, ahol azonban szigorúan csak éjfélig lehet mulatozni, falatozni, utána már a hamvazószerdai böjtöt kellett tartani. A nagyböjt kezdete előtt húshagyó kedden esznek utoljára húst.

Másnap hamvazószerdától 40 napig tart a nagyböjt egészen húsvétig, és azért pont negyven napon keresztül, mert a Szentírásban a negyvenes szám mindig az események jelentőségét hangsúlyozza. Jézus tanítói szolgálata előtt negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. Mindenütt arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák, mert akkor kezdődik a böjt. A szlavóniai Kórógyon mondják: „Inkább a has fakaggyon, mincsen az a kicsi étel megmaraggyon”. Hamvazószerdán, más néven "szárazszerdán" vagy "böjtfogadószerdán" a Szerémségben már csak krumplilevest és bodagot (lepényféle) készítettek. A hamvazószerda utáni napot csonkacsütörtökként említik, mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket. A zsíros edényeket elmosták, elpakolták, húsvétig elő sem vették.

Hamvazószerdához nem csak a böjt kezdete kötődik, hanem a megtisztulás is. A 4. századtól az ősegyház főbenjáró bűneit elkövető és feloldozásra váró ún. bűnbánók ezen a napon nyilvánosan mezítláb, zsákszerű ruhában vonultak be a püspök vezetésével a templomba, ahol a püspök megszórta fejüket hamuval, kirótta a penitenciát, meghintette őket szenteltvízzel és kiutasította őket a templomból, ahová egészen a nagyböjti időszak végéig nem mehettek be. A 10. századtól megáldották a hamut is, melyet az előző évi virágvasárnap barkájából hamvasztottak. A hamvazás szertartása így a nagyböjti időszak általános bevezetőjévé vált. A mai szokás szerint a hamut a hívő homlokára rajzolja a pap, vagy a fejére szórja, emlékeztetve, hogy porból vagyunk és porrá leszünk újra. Innen kapta a nevét is a nap: „hamvazás”. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet,

Ez a nap szigorú böjt a római katolikus vallás szerint, a 18. századig ezen a napon csak napi egyszeri étkezés volt megengedett, az is csak késő délután, de a húst, tojást és tejtermékeket teljesen el kellett hagyni. A mai szabályok szerint már háromszor lehet étkezni, de csak egyszer lehet jóllakni, a hús pedig 14 éves kortól nem fogyasztható. Naptártechnikai szempontból a hamvazószerda időpontja a húsvét dátuma előtti 46. naptári nap (mivel keresztény ember vasárnap nem tart böjtöt, így Jézus 40 napos böjtjének visszaszámítása során a vasárnapokkal nem számolunk). Az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje, így előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.

A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt. A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték „csonkacsütörtöknek”, amely napon egyes szokások szerint ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot, ne pazaroljanak. A torkos csütörtök, vagy tréfás néven „zabálócsütörtök”, „zsíroscsütörtök” sok félreértésre ad okot napjainkban. A torkos csütörtök a farsang egy különleges napja volt, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. A közelgő nagyböjt előtt ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag (mert a jó ételek bő zsírban készülnek), és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket, mint például a fánk. Valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni. A farsangi jólétet ezzel a nagy mulatozással búcsúztatták, amire utalhat az is hogy itt az egész hetet „kövérhétnek”, vagy „zabálóhétnek” nevezték. Nálunk és más európai országokban is a hagyományok szerint ez a nap a farsang farka előtti csütörtökre esik. A lakmározásban másokat is részesítettek, elsősorban Isten nevében a szegényeket, koldusokat, de megkínálták a betérő vendégeket, vándorokat is.

Több helyen azonban két torkos csütörtökön is tartanak, mert a második egyes magyar források és népi elnevezések szerint is (kisfarsang, csonkacsütörtök, halottak húshagyata) arra utal, hogy hazánkban a hamvazószerda utáni csütörtökön is tartottak egy hasonlóan elnevezett napot. Vagyis megszakították a böjtöt annak céljából, hogy az ünnepségek után megmaradt húsételeket elfogyasszák, hogy ne vesszenek kárba. Ha jól értelmezzük ezeket a feltevéseket, akkor a karnevál előtti héten dőzsőltek, így tényleg torkos-zsíros volt az a csütörtök, míg a hamvazószerdai szigorú böjt utáni napon tartott húsfogyasztás inkább csak "csonka csütörtök", hiszen csak a húshagyó keddről megmaradt maradékokat tüntették el.

Az ezt elkövető böjti időszak nem csak a fizikai, hanem a lelki megtisztulás ideje is volt, tudták ezt eleink is. Kívül-belül megtisztították magukat, házukat, házuktáját. A böjt csendje segíti a befelé fordulást, az elszámolást, önmagunkkal való szembenézést is. Ez valójában a tényleges nagytakarítás ideje. Használjuk ki mi is ezt az időszakot, hogy a húsvéttal és a tavasszal újjászülethessünk. Lépjünk túl mindenféle idejétmúlt érzelemmel, gondolattal, tegyünk rendet életünkben. Ehhez minden segítséget megkapunk! Ez a „böjt csodája”, ez a valódi újjászületés.

 

Fotók:
gasztro.ecolounge.hu/nincs-farsang-fank-nelkul
divany.hu
hzias2.blogspot.hu/2012/01/kocsonya-kostolo.html

deske.hu
galeriasavaria.hu

Felhasznált irodalom:
jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/hushagyo_kedd__a_farsangi_ido_zaro_napja
www.naptarak.com/naptarak_katolikus_mozgo.php
gyongyospottyos.wordpress.com/2013/01/25/farsang-eredete-es-hagyomanyai
www.nlcafe.hu/ezvan/cikk/hamvazoszerda-bojt
wikipedia.hu
lexikon.katolikus.hu

 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Karácsonyi nyitási akció

2014. november 20.

Közeleg a karácsony, egy hét múlva már az első adventi vasárnapot ünnepelhetjük. Meghitt, fontos, szeretetteljes ünnepünk ez. Ebben az időszakban sűrűn gondol mindenki az ajándékozásra is, ezért úgy döntöttünk, hogy mi is karácsonyi meglepetéssel kedveskedünk nyitási akciónk keretében!

Vízkereszt - a karácsonyi ünnep vége

2018. január 02.

Vízkereszt jeles napjához az általános köztudat leginkább a karácsonyfa lebontásának hagyományát kapcsolja, pedig az egyik legősibb keresztény ünnep, melyhez számos népszokás kötődik. Így nem csak Shakespeare művének a címéből kellene ismernünk.

Bálint napi akciók

2016. február 07.

A farsang utolsó nagy hétvégéjén még jól kitáncolhatjuk magunkat, de szerdától már a húsvétig tartó böjti időszak vár ránk. Jövő hétvégén pedig Bálint-nap, mely alkalmából szeretnénk mi is kedveskedni vásárlóinknak!

"Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra..."
Weöres Sándor