Harmóniában a
természettel
Élje meg életét természetesen! Everness, a Tudatosság ünnepe június 20-25.

Termékeinkről mondták

Igazi szerelem krém! Telt rózsás illatával és könnyű selymes textúrájával keleties luxus élményét nyújtja. 30 felett a bőröm meghálálja ezt a gyengéd kényeztetést, üde és ismét rugalmas lett.
Holisztikus Hétfő kedvezményes szállítás VeraNatura natúrkozmetikumok Aromaterapeuták Magyarországi Egyesülete Mamami fórum 100% elégedettségi garancia Holisztikus Élet facebook oldal

Farsang farka, hamvazószerda és torkos csütörtök

Kategória: Népi hagyományok
Írta: Verona  |  2015. február 20.

A hagyományos farsangi időszak Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart. Míg a farsanghoz a keresztény ünnepkörben nem kötődik jelentős vallási ünnep, inkább a gazdag néphagyományokra épül, addig a farsangi mulatságok végét jelentő „karnevál” lezárása után kezdődik meg a a keresztény egyház legfontosabb ünnepére való felkészülés, ami a húsvét és az előtte lévő 40 napos böjti időszak.
A farsangi időszak csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”, vagy „farsangháromnapok”. Az igazi farsangi karneválok ideje ezekre az ünnepkört záró napokra esik: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyó keddre. A nagy mulatságok valójában télbúcsúztatók is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vígadalom. A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja, a farsangtemetés időpontja. Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

A „húshagyó” elnevezés az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása, amit a latin carnem levare „húst elhagyni” kifejezésből származtatnak. A farsangoló nép tréfás olvasata ebből született: Carne, vale! – „Hús, ég veled!”. A húshagyókedd sokféle néven ismert; szerte Vasban, Zalában „húshagyat”, tréfás székely szóval „csonthagyat”, mert csak a csontot hagyják meg a húsból, vagy Baranyában „mazdaghagyókedd”, mert ezután semmi élelem nem lóg a madzagon. A húshagyó keddet, mint a vidámság alkalmát sok helyen gyakorolják a reformátusok is. Nem ismeretlenek a húshagyó keddi bálok sem, ahol azonban szigorúan csak éjfélig lehet mulatozni, falatozni, utána már a hamvazószerdai böjtöt kellett tartani. A nagyböjt kezdete előtt húshagyó kedden esznek utoljára húst.

Másnap hamvazószerdától 40 napig tart a nagyböjt egészen húsvétig, és azért pont negyven napon keresztül, mert a Szentírásban a negyvenes szám mindig az események jelentőségét hangsúlyozza. Jézus tanítói szolgálata előtt negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. Mindenütt arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák, mert akkor kezdődik a böjt. A szlavóniai Kórógyon mondják: „Inkább a has fakaggyon, mincsen az a kicsi étel megmaraggyon”. Hamvazószerdán, más néven "szárazszerdán" vagy "böjtfogadószerdán" a Szerémségben már csak krumplilevest és bodagot (lepényféle) készítettek. A hamvazószerda utáni napot csonkacsütörtökként említik, mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket. A zsíros edényeket elmosták, elpakolták, húsvétig elő sem vették.

Hamvazószerdához nem csak a böjt kezdete kötődik, hanem a megtisztulás is. A 4. századtól az ősegyház főbenjáró bűneit elkövető és feloldozásra váró ún. bűnbánók ezen a napon nyilvánosan mezítláb, zsákszerű ruhában vonultak be a püspök vezetésével a templomba, ahol a püspök megszórta fejüket hamuval, kirótta a penitenciát, meghintette őket szenteltvízzel és kiutasította őket a templomból, ahová egészen a nagyböjti időszak végéig nem mehettek be. A 10. századtól megáldották a hamut is, melyet az előző évi virágvasárnap barkájából hamvasztottak. A hamvazás szertartása így a nagyböjti időszak általános bevezetőjévé vált. A mai szokás szerint a hamut a hívő homlokára rajzolja a pap, vagy a fejére szórja, emlékeztetve, hogy porból vagyunk és porrá leszünk újra. Innen kapta a nevét is a nap: „hamvazás”. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet,

Ez a nap szigorú böjt a római katolikus vallás szerint, a 18. századig ezen a napon csak napi egyszeri étkezés volt megengedett, az is csak késő délután, de a húst, tojást és tejtermékeket teljesen el kellett hagyni. A mai szabályok szerint már háromszor lehet étkezni, de csak egyszer lehet jóllakni, a hús pedig 14 éves kortól nem fogyasztható. Naptártechnikai szempontból a hamvazószerda időpontja a húsvét dátuma előtti 46. naptári nap (mivel keresztény ember vasárnap nem tart böjtöt, így Jézus 40 napos böjtjének visszaszámítása során a vasárnapokkal nem számolunk). Az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje, így előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.

A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt. A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték „csonkacsütörtöknek”, amely napon egyes szokások szerint ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot, ne pazaroljanak. A torkos csütörtök, vagy tréfás néven „zabálócsütörtök”, „zsíroscsütörtök” sok félreértésre ad okot napjainkban. A torkos csütörtök a farsang egy különleges napja volt, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. A közelgő nagyböjt előtt ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag (mert a jó ételek bő zsírban készülnek), és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket, mint például a fánk. Valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni. A farsangi jólétet ezzel a nagy mulatozással búcsúztatták, amire utalhat az is hogy itt az egész hetet „kövérhétnek”, vagy „zabálóhétnek” nevezték. Nálunk és más európai országokban is a hagyományok szerint ez a nap a farsang farka előtti csütörtökre esik. A lakmározásban másokat is részesítettek, elsősorban Isten nevében a szegényeket, koldusokat, de megkínálták a betérő vendégeket, vándorokat is.

Több helyen azonban két torkos csütörtökön is tartanak, mert a második egyes magyar források és népi elnevezések szerint is (kisfarsang, csonkacsütörtök, halottak húshagyata) arra utal, hogy hazánkban a hamvazószerda utáni csütörtökön is tartottak egy hasonlóan elnevezett napot. Vagyis megszakították a böjtöt annak céljából, hogy az ünnepségek után megmaradt húsételeket elfogyasszák, hogy ne vesszenek kárba. Ha jól értelmezzük ezeket a feltevéseket, akkor a karnevál előtti héten dőzsőltek, így tényleg torkos-zsíros volt az a csütörtök, míg a hamvazószerdai szigorú böjt utáni napon tartott húsfogyasztás inkább csak "csonka csütörtök", hiszen csak a húshagyó keddről megmaradt maradékokat tüntették el.

Az ezt elkövető böjti időszak nem csak a fizikai, hanem a lelki megtisztulás ideje is volt, tudták ezt eleink is. Kívül-belül megtisztították magukat, házukat, házuktáját. A böjt csendje segíti a befelé fordulást, az elszámolást, önmagunkkal való szembenézést is. Ez valójában a tényleges nagytakarítás ideje. Használjuk ki mi is ezt az időszakot, hogy a húsvéttal és a tavasszal újjászülethessünk. Lépjünk túl mindenféle idejétmúlt érzelemmel, gondolattal, tegyünk rendet életünkben. Ehhez minden segítséget megkapunk! Ez a „böjt csodája”, ez a valódi újjászületés.

 

Fotók:
gasztro.ecolounge.hu/nincs-farsang-fank-nelkul
divany.hu
hzias2.blogspot.hu/2012/01/kocsonya-kostolo.html

deske.hu
galeriasavaria.hu

Felhasznált irodalom:
jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/hushagyo_kedd__a_farsangi_ido_zaro_napja
www.naptarak.com/naptarak_katolikus_mozgo.php
gyongyospottyos.wordpress.com/2013/01/25/farsang-eredete-es-hagyomanyai
www.nlcafe.hu/ezvan/cikk/hamvazoszerda-bojt
wikipedia.hu
lexikon.katolikus.hu

 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Húsvéti kedvezmények

2015. március 16.

Néhány hét, és elérkezünk Húsvét ünnepéhez, amire egy kis ajándékkal készültünk! Ha Húsvétig webáruházunkból vásárol, és rendelése meghaladja a 3200 Ft-ot, akkor egy mini SzappAnna húsvéti tojás szappankát adunk ajándékba!

Vízkereszt - a karácsonyi ünnep vége

2018. január 02.

Vízkereszt jeles napjához az általános köztudat leginkább a karácsonyfa lebontásának hagyományát kapcsolja, pedig az egyik legősibb keresztény ünnep, melyhez számos népszokás kötődik. Így nem csak Shakespeare művének a címéből kellene ismernünk.

Bálint napi akciók

2016. február 07.

A farsang utolsó nagy hétvégéjén még jól kitáncolhatjuk magunkat, de szerdától már a húsvétig tartó böjti időszak vár ránk. Jövő hétvégén pedig Bálint-nap, mely alkalmából szeretnénk mi is kedveskedni vásárlóinknak!

"Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra..."
Weöres Sándor