Harmóniában a
természettel
Élje meg életét természetesen! Zöld PiciPiac augusztus 25-én A Grundon! A SZERelem Útján Workshop Pilisszentkereszten augusztus 26-án! A levendula szerelmeseinek

Termékeinkről mondták

Nagyon elégedett vagyok a termékkel. Érzékeny bőrűként sokféle dezodort kipróbáltam és a legtöbbtől viszketek. Ettől nem. Izzadékony is vagyok, de eddig még a nyári melegben sem kellett 2 alkalomnál többször használnom egy nap. Megkönnyebbülés, hogy nem kell örökké a dezodorok ártalmas hatására gondolnom. Az meg külön öröm, hogy minden mozdulatomat a kedvenc levendula illatom kíséri :).
Holisztikus Hétfő kedvezményes szállítás VeraNatura natúrkozmetikumok Pici Piac - a legkisebbek vására Aromaterapeuták Magyarországi Egyesülete Mamami fórum 100% elégedettségi garancia Holisztikus Élet facebook oldal

Szent Bálint napja - a szerelmesek ünnepe?!

Kategória: Népi hagyományok
Írta: Verona  |  2015. február 02.

Február 14-n a sok piros szív és lufi, plusz az ajándékvásárlási mánia már hozzánk is begyűrűzött. Vannak akik elfogadták, és meglepik szeretteiket, és vannak akik nem tartják magyar ünnepnek, pedig ezen a napon, ha nem is olyan formában, ahogyan a csapból is folyik, igenis sokféle hagyományra nyúlik vissza a történelem.

Bálint napja a farsangi időszakba esik, a farsang pedig a párválasztás időszaka is, így a piros szívek indokoltnak tűnnek, de nézzünk utána mi minden kötődik még ehhez a jeles naphoz?

Legendák és szentek

A Bálint nap pogány gyökere az ókori Rómáig nyúlik vissza. A rómaiak pásztorünnepet ültek február derekán, amit Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartottak meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nevű barlang állt, ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta. A ünnep tisztítószertartásokból és termékenységi rítusokból állt. Ez a nap Júnó istennő, a Vízöntő úrnője, a házasság pártfogójának ünnepe is volt. A fiatal leányok Junó templomába mentek, hogy ott egy szerelmi jóslatot kapjanak partnerük kiválasztásához. A férjek virágot ajándékoztak a feleségüknek, a közemberek pedig „szerelmi sorshúzással” boronáltak egymáshoz párokat. Az így létrejövő párok egymással jártak egy ideig és néhányan a szóbeszéd szerint valóban egymásba szerettek. Ez a népszokás sok római arisztokrata szemében erkölcstelen volt.

Bálint nevének jelentése „erősnek lenni”, „erőt bíró”, a szentségben állhatatos, vagy „erős újonc”, azaz Krisztus katonája. Nagyon népszerű név volt a késő antik korban. Így lehetséges, hogy a 3. században, több vértanúhalált halt szent is élt ugyanezzel a névvel. Az egyik egy tiroli pap volt, hozzá kötődik a „bálintkereszt”, melyet az epilepsziások védőmedáljának tartanak. A másik római pap volt, a Rómához közeli Terni város püspöke, akit 269. február 14-én végeztek ki.  Szent Valentinus püspökből lett végül a szerelmesek védőszentje, mivel szokása volt, hogy a római ifjú házaspárokat saját kertjéből szedett virágcsokorral örvendeztette meg. Ő volt az első, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt megesketett. Ráadásul titokban adta össze a szerelmes párokat. Hozzá kötődik az üzenetküldés hagyománya is - a legenda szerint mielőtt hite miatt vértanúhalált halt volna, hite erejével meggyógyította a börtönőr vak leányát, és üzenetben így búcsúzott tőle: „a te Bálintod”.

Az egyház a pogány szokások helyett inkább Szent Valentinus (Bálint) személyében kívánt védőszentet adni a házasságra készülőknek. Gelasius pápa 496-ban rendelte el, hogy Szent Bálint napját február 14-én ünnepeljék. A vallásos magyarázata az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre.  Így vált a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé. A római-katolikus naptár 1970-es évi reformjakor a szentet és emléknapját eltörölték az előírt egyházi liturgiából, de hagyománya és szokásrendszere a mai napig él. A legenda összefüggést teremt Szent Valentinus keresztény mártír kivégzésének napja, és az ugyanezen napra eső Lupercalia ünnep között, így a régi római szokások keveredtek a keresztény mártír történetével és meghonosodtak a későbbi társadalomban is. Viszont az ókori pogány ünnepek és a későbbi Szent Bálint nap közötti közvetlen kapcsolatra nincs bizonyíték, csak a legendák léteznek.

Magyar hagyományok

Bálint már középkori naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ünnepét tehát őseink számontartották. Népszerűségét kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja már a középkor végén. Ebből és hasonló székely jelenségekből arra kell következtetnünk, hogy magyar népünk körében is vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.

Magyarországon már a középkorban nagy kultusza volt a szentnek. A szerelmesek, a fiatal házasok, a lelki betegek, a hasfájósok és az epilepsziától szenvedők védőszentje volt, de elsősorban szívbetegségek ellen kérték a segítségét. Napja a farsang, a tavaszvárás idejére esik, így különösen számon tartották a szerelmesek. A hiedelem szerint az első leány, akit e nap reggelén a legény meglátott, hű szerelme lesz egy életen át. Ehhez az ünnephez kapcsolódó számos babona legtöbbje fiatal lányoknak adott hajdan segítséget ahhoz, hogyan találják, hódítsák és tartsák meg életük remélt párját. Az egyik ilyen például, mely szerint ha a lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mennek, megláthatják leendő férjüket. Ha pedig már megvan a jelölt, jöhet a következő babona: olyan almát kell fogyasztaniuk, melynek kilenc magva van. Amennyiben a gyümölcsöt elfogyasztották, magvait pedig beleszórták a kiválasztott férfi zsebébe, a szerelem „szinte” biztos volt. Szokás volt még, hogy a lányok egy marék szalmát vetettek a patakba. Úgy hitték, akié a víz sodrában elúszik, még abban az évben férjhez megy. Akiét viszont a part felé tereli, az megesik. A lányok és asszonyok mindig szorosan magukhoz akarták láncolni azt a férfit, akit férjüknek, szeretőjüknek kinéztek. Sok helyen úgy tartották, ha a leány a levágott körme apró darabkáját belesüti a kiszemelt legény pogácsájába, akkor elapadhatatlan szerelemmel köti magához.

A legtöbb szokás azonban mégiscsak a természet megfigyeléséből, a napi időjárás előrejelzéséből indul ki. A kalendáriumban ilyen a Bálint-napi termésjóslás is: hideg, száraz idő esetén bőséges termés várható, és ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, akkor jó idő lesz. Ez a nap is főként a tavasz közeledtét jelzi, amikor a természet újraéled. Ezért is mondták régen, hogy ha ezen a napon a vadgalambok visszatérnek, az a közelgő tavasz hírnöke. A galamb egy szerelmi jelkép, de ennél kevésbé áttételesen, még jellegzetesebben is megjelenik a néphagyományban a szerelem, hiszen egyes vidékeken még ma elterjedt hiedelem, hogy e napon választanak párt a verebek. Voltak olyan területek, ahol ezen a napon szokás volt a madarakat magokkal, aszalt gyümölccsel etetni, illetve tyúkokat is ekkor ültettek, hogy sok legyen az aprójószág.

Nemcsak kotlóst „ültettek” ekkor, hanem fát is: a termékenységhez, terméshez kapcsolódott az a hagyomány, hogy a gyümölcsfacsemetéket is ezen a napon ültették, azok így gyorsabban megerősödtek, megeredtek, hamarabb rügyeztek, gazdagabb termést hoztak. Muravidéken a fákra pedig termékenységvarázsló céllal perecet, aprósüteményeket aggattak és a gyerekek együtt ünnepeltek, ujjongtak a madarakkal. Napkelte előtt pedig szintén termésbővítő szertartásként a szőlőtermesztők megkerülték a szőlőt és megmetszették a föld négy sarkán a tőkéket.

Bálint a magyarországi svábok körében igen népszerű szent volt, gyakran ábrázolták. Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán német öltözetben Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint. Freskója ékesíti ma is a baranyai Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetét, és a közeli Bólyban áll Magyarország mai területén az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna. A régi Magyarország területén azonban több templom is őrzi freskóját, Bálint képe található Bélakorompa, Kassa, Zsidve, Szászbogács szárnyasoltárain más gyógyító szentek társaságában. Bálintot tiszteli védőszentjéül a besztercebányai, kiskőszegi, szajki, németbólyi kápolna, illetve Szentkereszt, Györke, Lédec, Krempach temploma.

 

Fotó:
http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1lint-nap#mediaviewer/File:Balint-napra_keszitett_kalotaszegi_vetelo_1883-bol.jpg

Felhasznált irodalom:
http://www.nlcafe.hu/ezoteria/20090214/balint-napi_hagyomanyok/
http://www.harmonet.hu/ezoteria/3510-balint-nap:-magyar-unnep!.html
http://ajandekozo.blogspot.hu/2014/01/szent-balint-napja.html#.VM9lBhZ619Z
http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1lint-nap
http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=728
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_balint__valentin_nap

 

 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Ünnepek

2014. december 24.

Békés, áldott, boldog karácsonyt kívánunk mindenkinek! Sikeres, gazdag új évet, egészséget, jó lehetőségeket!

Húsvéti kedvezmények

2015. március 16.

Néhány hét, és elérkezünk Húsvét ünnepéhez, amire egy kis ajándékkal készültünk! Ha Húsvétig webáruházunkból vásárol, és rendelése meghaladja a 3200 Ft-ot, akkor egy mini SzappAnna húsvéti tojás szappankát adunk ajándékba!

Anyák napi akciók

2015. április 14.

Vége a húsvéti időszaknak, jön az igazi tavasz és az Anyák napja! Ha szeretnénk édesanyánkat meglepni valami különleges ajándékkal, akkor választhatunk neki natúrkozmetikumot, csupa természetes összetevőkből!

"Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra..."
Weöres Sándor