Harmóniában a
természettel
Élje meg életét természetesen! A SZERelem Útján Workshop Pilisszentkereszten július 22-én! A levendula szerelmeseinek Holisztikus Hétfő augusztus 6-án!

Termékeinkről mondták

Ez a kedvenc krémem. A hideg és a szél a kezem ellensége, eddig csak ez vált be rá, nagyon szeretem. Könnyen beszívódik, tökéletes. :) Köszönet érte.
Holisztikus Hétfő kedvezményes szállítás VeraNatura natúrkozmetikumok Aromaterapeuták Magyarországi Egyesülete Mamami fórum 100% elégedettségi garancia Holisztikus Élet facebook oldal

Vízkereszt - a karácsonyi ünnep vége

Kategória: Népi hagyományok
Írta: Verona  |  2018. január 02.


Vízkereszt jeles napjához az általános köztudat leginkább a karácsonyfa lebontásának hagyományát kapcsolja, pedig az egyik legősibb keresztény ünnep, melyhez számos népszokás kötődik. Így nem csak Shakespeare művének a címéből kellene ismernünk.

A Vízkereszt egy hagyományos keresztény ünnep, mégis ehhez a naphoz is, mint oly sok másikhoz a történelem során, többféle jeles eseményt is csatoltak. A napja hagyományosan január 6-án van, de a római katolikus egyházban gyakori volt, hogy a legközelebbi vasárnapra tolták. A nyugati kereszténységben a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe.

A liturgiában használatos elnevezése az Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése. Az Epiphania görög eredetű szó, azt jelenti: „megnyilvánulás”. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését, és annak évenkénti megünneplését jelentette. Időpontja a pogány korban is az év elejére esett, a visszatérő napfényt köszöntő téli ünnepkör része volt. Vízkereszt a karácsonyi 12 napos ünnep zárónapja (tizenkettedik nap). Ez a köztes 11 pótnap a parasztnaptárak holdhónapjaiból adódó 354 napos holdév és a valós napév 365 napja közötti különbség. A nép később ezeknek a napoknak időjárásaiból jósolt az újévi időjáráshoz. Például ha Vízkereszt napján esik az eső és hideg van, akkor hosszú lesz a tél. Meleg idő esetén korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász. Ha a szél fúj, szerencsés év lesz.

Vízkereszt, korábbi nevén Szentkereszt az ünnep magyar neve. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, amiből a hívek hazavihettek valamennyit. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Régebben otthon év elején szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. A felső ajtófélfára felírták az évszámot és a „Christus Mansionem Benedicat” („Krisztus áldja meg e házat!”) kezdőbetűit a következő formában: 20 + C + M + B + 18.


Újévtől Háromkirályok napjáig tartott a koleda, vagyis a házszentelés, később egyszerű jókívánságmondó szokás. Eszerint Vízkeresztkor a plébános megkezdte hívei látogatását, megszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt. A pap kíséretében angyaloknak és “háromkirályoknak” öltözött gyerekek jártak házról házra (csillagjárás), így alakult ki a háromkirályjárás szokása. Énekeltek, a pap beszentelte, megfüstölte a házat, a kántor felírta a ház ajtajára, vagy az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét (C+M+B, mely azonos a fent említett kezdőbetűkkel, mivel C=Caspar=Gáspár), mert ez később megvédte a házat a rontástól, a betegségektől. Az esemény végén a háziak megvendégelték a koledálókat.

A keleti keresztény egyházban az ünnep először a III. században tűnt fel, mint Krisztus születésének napja. Sokáig nem különült el a nap a napkeleti bölcsek látogatásának megünneplésétől. A bölcsek a pogányságot képviselték, ezáltal az ünnep azt is jelképezi, hogy az emberré lett Isten nem csak az ószövetségi választott népnek (a zsidóságnak) mutatkozott meg, hanem a pogányoknak is. A bölcsekről nem írnak részletesen egyik evangéliumban sem, így csak szimbolikus következtetésekből alakultak ki azon szokások, hogy hárman voltak, és akár királyok is lehettek a gazdag ajándékok végett.

A későbbi időszakban Rómában egyeztették az ünnepet a pogány Mithras napisten születésnapjával, így Jézus születésnapját eltolták december 25-ére. Keleten így Vízkereszt Krisztus megkeresztelkedésének ünnepévé vált, míg Nyugaton a háromkirályok látogatásaként magasztalták, majd hozzácsatolták Jézus első csodáját, a kánai menyegzőn a víz borrá változtatását. A keleti egyházak a kezdetektől vízkereszt ünnepén szentelik meg a vizet, míg a katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományt. A második vatikáni zsinat szerint alakult ki végül a katolikus hármas szentség: január 6-án a napkeleti bölcsek látogatását, következő vasárnap Jézus keresztelkedésének ünnepét, míg egy közbeeső hétköznapon a kánai menyegző csodáját tartják meg.

A keleti kereszténységben Julián naptárat használnak, így karácsony napja náluk január 7-re esik, így Vízkereszt napját 12 nappal később tartják. A latin országokban is néha ezen a napon kapják meg a gyerekek a karácsonyi ajándékokat; Olaszországban a barátságos boszorkány jön el, és munkaszüneti nap Vízkereszt, míg Franciaországban koronás kalácsot sütnek és osztanak szét a családtagok között (galette des rois).


Felhasznált oldalak:

hu.wikipedia.org/wiki/Vízkereszt
jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/vizkereszt

lexikon.katolikus.hu/V/vízkereszt
mult-kor.hu/mirol-szol-vizkereszt-unnepe-20150106

franciamacaron.cafeblog.hu/2014/01/04/vizkereszt-avagy-a-harom-kiralyok-unnepe

 

 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Karácsonyi nyitási akció

2014. november 20.

Közeleg a karácsony, egy hét múlva már az első adventi vasárnapot ünnepelhetjük. Meghitt, fontos, szeretetteljes ünnepünk ez. Ebben az időszakban sűrűn gondol mindenki az ajándékozásra is, ezért úgy döntöttünk, hogy mi is karácsonyi meglepetéssel kedveskedünk nyitási akciónk keretében!

Farsang farka, hamvazószerda és torkos csütörtök

2015. február 20.

A hagyományos farsangi időszak Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart. Míg a farsanghoz a keresztény ünnepkörben nem kötődik jelentős vallási ünnep, inkább a gazdag néphagyományokra épül, addig a farsangi mulatságok végét jelentő „karnevál” lezárása után kezdődik meg a a keresztény egyház legfontosabb ünnepére való felkészülés.

Aktív kézápolás kívül-belül télvíz idején

2016. november 24.

Itt a tél, ilyenkor a kezünk bőre, a körmeink sokkal nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, mint máskor. A faggyútermelés csökken, a bőr veszít rugalmasságából, így akár a mindennapi munka során is sérülhet. A kéz sok mindent elárul a tulajdonosáról, a szép kéz nem csak a megfelelő ápoláson múlik, de az egészségi állapotot is tükrözheti. 

"Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra..."
Weöres Sándor