Vízkereszt jeles napjához az általános köztudat leginkább a karácsonyfa lebontásának hagyományát kapcsolja, pedig az egyik legősibb keresztény ünnep, melyhez számos népszokás kötődik. Így nem csak Shakespeare művének a címéből kellene ismernünk.
A Vízkereszt egy hagyományos keresztény ünnep, mégis ehhez a naphoz is, mint oly sok másikhoz a történelem során, többféle jeles eseményt is csatoltak. A napja hagyományosan január 6-án van, de a római katolikus egyházban gyakori volt, hogy a legközelebbi vasárnapra tolták. A nyugati kereszténységben a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe.
A liturgiában használatos elnevezése az Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése. Az Epiphania görög eredetű szó, azt jelenti: „megnyilvánulás”. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését, és annak évenkénti megünneplését jelentette. Időpontja a pogány korban is az év elejére esett, a visszatérő napfényt köszöntő téli ünnepkör része volt. Vízkereszt a karácsonyi 12 napos ünnep zárónapja (tizenkettedik nap). Ez a köztes 11 pótnap a parasztnaptárak holdhónapjaiból adódó 354 napos holdév és a valós napév 365 napja közötti különbség. A nép később ezeknek a napoknak időjárásaiból jósolt az újévi időjáráshoz. Például ha Vízkereszt napján esik az eső és hideg van, akkor hosszú lesz a tél. Meleg idő esetén korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász. Ha a szél fúj, szerencsés év lesz.
Vízkereszt, korábbi nevén Szentkereszt az ünnep magyar neve. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, amiből a hívek hazavihettek valamennyit. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Régebben otthon év elején szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. A felső ajtófélfára felírták az évszámot és a „Christus Mansionem Benedicat” („Krisztus áldja meg e házat!”) kezdőbetűit a következő formában: 20 + C + M + B + 18.
Újévtől Háromkirályok napjáig tartott a koleda, vagyis a házszentelés, később egyszerű jókívánságmondó szokás. Eszerint Vízkeresztkor a plébános megkezdte hívei látogatását, megszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt. A pap kíséretében angyaloknak és “háromkirályoknak” öltözött gyerekek jártak házról házra (csillagjárás), így alakult ki a háromkirályjárás szokása. Énekeltek, a pap beszentelte, megfüstölte a házat, a kántor felírta a ház ajtajára, vagy az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét (C+M+B, mely azonos a fent említett kezdőbetűkkel, mivel C=Caspar=Gáspár), mert ez később megvédte a házat a rontástól, a betegségektől. Az esemény végén a háziak megvendégelték a koledálókat.
A keleti keresztény egyházban az ünnep először a III. században tűnt fel, mint Krisztus születésének napja. Sokáig nem különült el a nap a napkeleti bölcsek látogatásának megünneplésétől. A bölcsek a pogányságot képviselték, ezáltal az ünnep azt is jelképezi, hogy az emberré lett Isten nem csak az ószövetségi választott népnek (a zsidóságnak) mutatkozott meg, hanem a pogányoknak is. A bölcsekről nem írnak részletesen egyik evangéliumban sem, így csak szimbolikus következtetésekből alakultak ki azon szokások, hogy hárman voltak, és akár királyok is lehettek a gazdag ajándékok végett.
A későbbi időszakban Rómában egyeztették az ünnepet a pogány Mithras napisten születésnapjával, így Jézus születésnapját eltolták december 25-ére. Keleten így Vízkereszt Krisztus megkeresztelkedésének ünnepévé vált, míg Nyugaton a háromkirályok látogatásaként magasztalták, majd hozzácsatolták Jézus első csodáját, a kánai menyegzőn a víz borrá változtatását. A keleti egyházak a kezdetektől vízkereszt ünnepén szentelik meg a vizet, míg a katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományt. A második vatikáni zsinat szerint alakult ki végül a katolikus hármas szentség: január 6-án a napkeleti bölcsek látogatását, következő vasárnap Jézus keresztelkedésének ünnepét, míg egy közbeeső hétköznapon a kánai menyegző csodáját tartják meg.
A keleti kereszténységben Julián naptárat használnak, így karácsony napja náluk január 7-re esik, így Vízkereszt napját 12 nappal később tartják. A latin országokban is néha ezen a napon kapják meg a gyerekek a karácsonyi ajándékokat; Olaszországban a barátságos boszorkány jön el, és munkaszüneti nap Vízkereszt, míg Franciaországban koronás kalácsot sütnek és osztanak szét a családtagok között (galette des rois).
Felhasznált oldalak:
hu.wikipedia.org/wiki/Vízkereszt
jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/vizkereszt
lexikon.katolikus.hu/V/vízkereszt
mult-kor.hu/mirol-szol-vizkereszt-unnepe-20150106
franciamacaron.cafeblog.hu/2014/01/04/vizkereszt-avagy-a-harom-kiralyok-unnepe
Vége a húsvéti időszaknak, jön az igazi tavasz és az Anyák napja! Ha szeretnénk édesanyánkat meglepni valami különleges ajándékkal, akkor választhatunk neki natúrkozmetikumot, csupa természetes összetevőkből!
Lassan már aranysárgába fordulnak a fák, az idő is egyre hűvösebbre fordul, de még kapunk gyönyörű napsütéses napokat. Egyre többen fordulnak hozzánk tanácsért, hogy mivel is védjék bőrüket a hideg évszakokban, hiszen nyáron nem használnak sok krémet, de télen bizony szomjas a bőrük.
A farsang utolsó nagy hétvégéjén még jól kitáncolhatjuk magunkat, de szerdától már a húsvétig tartó böjti időszak vár ránk. Jövő hétvégén pedig Bálint-nap, mely alkalmából szeretnénk mi is kedveskedni vásárlóinknak!
