A környezettudatos vásárlók közül egyre többen keresik azokat a termékeket, amik gyártásuk során vigyáznak a természetre, és a lehető legtermészetesebb alapanyagokból állnak. Ez a forradalom napjainkra elérte a kozmetikumok iparát is.
A környezettudatosság mellett pedig egyre inkább felmerül az egészségtudatosság is, mivel nem tudhatjuk, hogy a sok külső környezeti hatás, a vegyszerek, a feldolgozott élelmiszerek hosszú távon milyen hatással vannak szervezetünkre. Aki vigyázni szeretne magára, megelőzné a komolyabb problémákat, vagy már szenved valamilyen kellemetlen betegségben, az rákényszerül hogy részletesen utánanézzen mindennek, ami körülveszi. Az allergiás megbetegedések, vagy akár az ételintolerancia is egyre elterjedtebb civilizációs betegséggé válik, így sokan már nem is annyira meggyőződésből, hanem egyszerűen kényszerből kell hogy válasszák a minél tisztább termékeket. Nem biztos hogy ez segít minden bajunkon, de ha a „jobbat” válasszuk, akkor az enyhít, vagy legalább nem okozunk vele további kárt. Vajon tényleg így van ez?
A marketing sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, így kénytelenek vagyunk sokkal ravaszabbak lenni, tudatosan figyelni arra, hogy fogyasztóként ne tévesszenek meg minket. Az már köztudott, hogy a szépségápolásban felhasznált szintetikus anyagok között sok olyan anyag megtalálható, amelyek nemcsak a bőrre, hanem az egész szervezetre veszélyesek lehetnek. Mégis azok kis mennyiségű felhasználását nem tiltják a termékekben. Az is egyre elismertebb, hogy a kozmetikai vegyészek által megalkotott természetazonos anyagok nem ugyanúgy viselkednek, mint a növények kímélő módszerrel kivont természetes hatóanyagai. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a természetes anyagok (gyógynövények, zöldségek, gyümölcsök, élő állatok termékei - tej, méhviasz, gyógyvizek, gyógyföldek) kevésbé testidegenek és mérgezőek, használatuk kevesebb mellékhatással rendelkezik, mint a laboratóriumokban előállított anyagok. Az ipar azzal érvel, hogy a természetes növényi kivonatokat nagyon nehéz azonos hatóanyag tartalommal felhasználni, mert azok összetétele változó, függ a termesztés helyétől kezdve a gyűjtés idejétől, a tárolás, feldolgozás és felhasználás módjáig sok mindentől.
Ha bemegyünk a drogériába, vagy körbenézünk a releváns webáruházakba, akkor hamar örülhetünk, mert már könnyedén elérhetőek ilyen termékek, amik mind szeretnék védeni az egészségünket. Ömlenek ránk a hangzatos elnevezések is, natúr és zöld csomagolásba burkolva: öko, eco, bio, natúr, natural, friss, természetes, organikus, fito, vegán, fair trade. És mi nyugodtan választunk ezek közül, hiszen biztosak vagyunk benne, hogy végre megtaláltuk a nekünk való tiszta terméket, ami nem tartalmaz káros anyagokat, csak csupa jót. De valójában tudjuk-e, hogy mit is jelentenek ezek a hangzatos elnevezések?
A vásárlók általában azt hiszik, hogy azok a kozmetikumok, melyek magukat natúrnak vagy bionak minősítik, azok kizárólag a természet csodálatos éltető anyagait tartalmazzák, és ezért megbízhatóak. A valóság azonban az, hogy a gyártó és forgalmazó cégeknek van mozgásterük, mivel hivatalosan nemcsak nálunk, hanem az EU-ban sem létezik natúr- illetve biokozmetikumokra vonatkozó szabvány, így hiányzik a pontos jogi szabályozás is. Ennek tudatában az a termék is hirdetheti magát natúrnak vagy bio-nak, amelyikben összesen csak egy csepp természetes olaj vagy növényi kivonat van, de mivel van benne, ezért már használhatja az elnevezést. Ne tévesszen meg minket a mindenféle pecsét-rajz, vagy virágocska, az csak a design része. Nézzünk utána pontosan, hogy mit is takar az adott minősítés, van-e mögötte tényleges bevizsgálás.
A natúr- és biokozmetikumoknak is meg kell felelniük minden biztonsági, gyártási és egészségügyi követelménynek, ahogy a hagyományos kozmetikumoknak. Minket mégis inkább az érdekelhet, hogy egyes gyártók mit tesznek ezen felül a termékkel, ami plusz értéket hordoz, mennyire iktatják ki valójában az egészségre és a környezetre káros összetevőket a kozmetikumból? Ennek megítélésére lennének hivatottak a védjegyek, amiket a megbízható minősítő szervezetek logójából ismerhetünk fel. A minősítés szempontjai különbözőek lehetnek, viszont minden esetben ellenőrzött minőséget jelentenek. Cikkünk folytatásában ezeket a minősítési kritériumokat tekintjük át.
Fotók:
http://cosmeticsdesign.com
http://coloursbyadamandandrea.wordpress.com
http://www.womenshealthmag.com/style/natural-beautys-labels
http://www.nataliagalan.com/2012/10/31
Felhasznált irodalom:
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mennyire-termeszetesek-naturkozmetikumok
Folytatjuk előző témánkat, hiszen a konyha életterülete rengeteg lehetőséget rejt magában. A mostani írásban több, egyszerűen hasznosítható ötletet, alapanyagot mutatunk be, mellyel megvalósíthatjuk a „kevesebb hulladék” elvét, mégsem kell lemondanunk kényelmünkről. A mosható, újrahasznosítható eszközök a konyhában már nem a múltat idézik, a jelenünk és jövőnk egyszerre; tudatosan megválasztott eszközök és praktikák a tisztább, környezet centrikus életért.
Te hogy állsz a ZeroWaste - nulla hulladék megvalósításában, vagy más, a környezet védelme érdekében tett lépésekben? Mi a Te napi rutinod? Halogatod az első lépéseket, esetleg idegesít a téma? Érdekel és gyűjtenél róla még tippeket? Bármelyik csoportba is tartozol, ez a cikk neked szól!
Szülés előtt minden kismama nagy rendezgetésbe kezd, a fészekrakó ösztön szerint. Elkészül a babaszoba, összeszerelésre kerül a kiságy, a fiókban kimosva, behajtogatva gyűlnek az apró rugdalózók. Az ajándékok között megjelenik az első néhány csomag pelenka, hiszen „abból úgyis rengeteg kell”.
